Értekezésének címe: A városi hősziget-intenzitás jellemzése, statisztikus modellezése Debrecen és Beregszász példáján

Összefoglalója:

Az emberi tevékenység következtében a legsűrűbben lakott városi területek hőmérsékleti viszonyai a természetes környezethez képest jelentősen különböznek. Azért választottam a város vizsgálatát, mert a végbemenő módosulások befolyásolják az emberek életét. Az urbánus területen élők nagy része a városi határrétegnek a felszín és a tetők átlagos szintje között elhelyezkedő úgynevezett városi tetőszint rétegében tölti az idejének nagyobb részét, így ez az egészségükre jelentős hatást gyakorol. Az emberi komfortérzeten túl a kialakult hőmérsékleti többlet befolyásolja az energiaszükségletet, amely kapcsolatban van a melegebb szezonban a hűtésigénnyel, míg a hidegebb félévben a fűtési szükséglettel, továbbá a városban meghatározza a biodiverzitást, valamint a szennyezőanyagok és betegségek terjedését is.

A vizsgálat előterében egy-egy kis- és közepes méretű város, Beregszász és Debrecen áll, hiszen többnyire nagyvárosok hősziget jelenségeit vizsgálják világszerte, ugyanakkor a kisebb méretű városokban is zajlik városiasodás folyamata, a beépítés megváltoztatása, valamint a városon belül sok esetben nem tudatos helyi klímamódosítás. A kutatás egy mezo-léptékű jelenséget ölel fel, mely a kialakító tényezők meghatározásával foglalkozik Beregszász városa esetén. Így az első feladatom, hogy számszerűsítettem a városban kifejlődött hőtöbblet kialakító felszínparamétereket, valamint a kapott eredmények révén a városi hőszigettel való kapcsolatait elemeztem. Ezenkívül nagyon fontos, hogy a városban kialakult hőtöbblet térbeli szerkezete és időbeli lefolyása empirikus összefüggéseken nyugvó modellekkel becsülhető legyen, mely a városfejlesztés számára is hasznos eszköz lehet.

Egy adott lokális klímazónában elhelyezkedő mérőpont környezetében a klímaelemek módosulásait a megváltozott felszínparaméterek idézik elő elsősorban, míg a hőtöbblet kifejlődésének a nagyságát dinamikus meteorológiai paraméterek határozzák meg. Így a lokális skálán kifejlődött hőtöbblet és azt kontrolláló meteorológiai tényezők közötti kapcsolatrendszer feltárását tűztem ki. A kapott összefüggés alapján egy kritériumrendszer kidolgozása, melynek segítségével meghatározható a városi hősziget kifejlődése szempontjából kedvező időjárási helyzetek gyakoriságának idősora.

Gratulálunk, Elemér!