Értekezésének címe: Izotópanalitikai módszerek fejlesztése és alkalmazása a légköri fosszilis szénszennyezés vizsgálatára.

KIVONAT

A klímakutatások eredményei alapján a légkörben előforduló széntartalmú anyagok jelentős hatással vannak az éghajlat lokális-globális léptékű változására. A légköri szén-dioxid koncentrációjának növekedése egyre nagyobb tudományos, gazdasági és társadalmi figyelmet kap a globális éghajlatváltozásban betöltött szerepe miatt. A nagyvárosokban kialakuló súlyos „szmoghelyzetek” miatt a légköri aeroszol analitikai vizsgálata is egyre fontosabb. A széntartalmú aeroszol részecskék olyan meghatározó szereplői a légkörnek, amelyek befolyásolják az éghajlat alakulását, a levegő minőségét, valamint káros hatást fejthetnek ki az emberek egészségére. A fosszilis és nem fosszilis (modern) eredetű források hozzájárulásainak megválaszolásában a ¹⁴C-es vizsgálatok meghatározó szerepet játszhatnak, ugyanis segítségével a két forrástípus egyértelműen megkülönböztethető.

A kutatás során a légköri CO₂ és széntartalmú aeroszol fosszilis és modern frakcióinak folyamatos és kvantitatív vizsgálatait indítottuk el. A vizsgálatok elsődleges célja olyan előkészítő rendszerek és módszerek fejlesztése volt, amelyekkel a gyűjtött légköri CO₂ és aeroszol minták a szénizotópos vizsgálatokhoz alkalmas formába hozhatók. A kidolgozott módszerek felhasználásával további cél volt, hogy a többéves koncentráció és ¹⁴C-es adatok ismeretében megbecsüljük egy városi környezetben (Debrecen), valamint egy háttérterület két magassági szintjén (Hegyhátsál, 10 m és 115 m) gyűjtött CO₂, valamint a debreceni PM_2,5 frakciójú széntartalmú aeroszol fosszilis és modern eredetű hozzájárulásait, illetve azok rövid távú szezonalitását és hosszú távú trendjét.

Gratulálunk, István!